A hulladékégetés sokak szemében úgy tűnik, másodlagos szennyezést okoz, és a benne termelődő dioxin önmagában is beszél róla.Az olyan fejlett hulladékártalmatlanító országokban azonban, mint Németország és Japán, az égetés a hulladékártalmatlanítás csúcspontja, sőt kulcsfontosságú láncszeme.Ezekben az országokban az emberek általában nem utasították el a sűrű hulladékégetőket.Miért ez?
Dolgozz keményen az ártalmatlan kezelésen
A riporter a közelmúltban ellátogatott a japán Oszaka város Környezetvédelmi Hivatala alá tartozó Taisho Hulladékkezelő Üzembe.Itt nemcsak az éghető anyagok elégetésével csökkenti nagymértékben a Hulladék mennyiségét, hanem a hulladékhőt is hatékonyan hasznosítja villamosenergia-termelésre és hőenergia termelésre, ami elmondható, hogy több célt is szolgál.
Ahhoz, hogy a hulladékégetés egyszerre több szerepet is betölthessen, a biztonságnak és az alacsony szennyezésnek kell lennie.A riporter a Dazheng Hulladékkezelő Telep gyár területén látta, hogy a hatalmas Hulladékakna 40 méter mély, 8000 köbméteres kapacitással mintegy 2400 tonna hulladékot tud befogadni.A személyzet távirányítóval vezérli a felső üvegfüggönyfal mögötti darut, és egyszerre 3 tonna hulladékot tud felfogni és az égetőbe küldeni.
Bár annyi a Hulladék, a gyár területén nincs undorító szag.A Hulladék által keltett szagot ugyanis a kipufogóventilátor elszívja, a levegő-előmelegítő 150-200 Celsius-fokra melegíti, majd továbbítja a szemétégetőbe.A kemence magas hőmérséklete miatt a szagú anyagok mind lebomlanak.
Az égetés során rákkeltő dioxinok képződésének elkerülése érdekében az égetőmű magas, 850-950 Celsius fokos hőmérsékletet alkalmaz a Hulladék teljes elégetésére.A felügyeleti képernyőn keresztül a személyzet valós időben figyelheti a szemétégető belsejében kialakult helyzetet.
A hulladékégetés során keletkező port elektromos porgyűjtő szívja fel, a kipufogógázt pedig mosóberendezések, szűrőporgyűjtő berendezések stb. is feldolgozzák, és a biztonsági előírások teljesítése után a kéményből ürítik ki.
Az éghető hulladékégetés után képződő végső hamu az eredeti térfogatnak csak mintegy huszadát teszi ki, és egyes káros anyagokat, amelyeket nem lehet teljesen elkerülni, ártalmatlanul gyógyszerekkel kezelnek.A hamvakat végül az Osaka-öbölbe szállították szeméttelepre.
Természetesen az égetésre összpontosító hulladékkezelő műveknek is van hozzáadott értéket képviselő tevékenységük, vagyis hasznos erőforrások kinyerése a nagyméretű, nem éghető hulladékok, például vasszekrények, matracok és kerékpárok számára.Különféle nagyméretű zúzóberendezések is találhatók a gyárban.A fent említett anyagok finom aprítása után a fémrészt egy mágneses szeparátor választja ki és erőforrásként értékesíti;míg a fémhez tapadt papírt és rongyokat szélvédővel távolítják el, az Egyéb éghető részeket pedig együtt juttatják a szemétégetőbe.
A hulladékégetés során keletkező hőből gőzt állítanak elő, amelyet azután gőzturbinákba vezetnek áramtermelés céljából.A hő egyben meleg vizet és fűtést is biztosíthat a gyárak számára.2011-ben mintegy 133 400 tonna hulladékot égettek el itt, az áramtermelés elérte a 19,1 millió kWh-t, a villamosenergia-értékesítés 2,86 millió kwh, a bevétel pedig a 23,4 millió jent.
A jelentések szerint csak Oszakában még mindig 7 hulladékkezelő üzem működik, mint például a Taisho.Japánban számos települési hulladékégető üzem jó működése nagy jelentőséggel bír az olyan problémák elkerülése érdekében, mint a „hulladékostrom” és a „vízforrások hulladéklerakók szennyezése”.
Feladás időpontja: 2023. március 15